Tisztelt Érdekeltek!

Legutóbbi levelem óta sok víz lefolyt a Dunán és a Tiszán.

Nézzük először végig, hogy mi is történt, amely fontos lehet a devizás kérdések megítélése - az elindított perek sorsa - és a sikeres befejezés szempontjából.

Röviden szaladjunk végig, mi történt az - egyes ügyfeleknél már 2013 óta folyó - bírósági perek megkezdése óta, ami befolyással lehet a már folyó, éppen elindított, vagy indítani tervezett bírósági keresetekkel kapcsolatosan:

1.) 2013. december 10-én a Kúria meghozta - a belső saját bírósági rendszerében foglalkoztatott bírákra kiterjedő hatállyal -, ezáltal valamennyi folyó ügyre kiterjedő hatállyal - a 6/2013. PJE-határozatot, jelezve, hogy vár (a Kásler-ügyben az Eu Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása eredményére), ezért nem rendelkezett mindenről ebben teljes körüen. Erre hivatkozással az országban több bíróságon, többek perét, pereit fel is függesztették - várva az Uniós állásfoglalásra és a Kúria hiányzó döntésére.

2.) Áprilisban megszületett az Eu Bíróság előzetes állásfoglalása azzal, hogy nem foglalt a kérdésben állást, hanem a Magyar Bírósági Rendszerre bízta a kérdés eldöntését, mert a helyi igazságszolgáltatásnak - szerinte - képesnek kell lennie eldönteni a feltett kérdéseket.

3.) 2014. júniusában megszületett a Kásler-ügyben a várva várt ítélet.

4.) Az Uniós állásfoglalás helyett kiadott ajánlás és a Kásler-ügyben hozott ítélet alapján a Kúria megalkotta a 2/2014. sz. PJE-határozatot, kiegészítve egyben ezzel a 6/2013-as PJE-határozatot is.

5.) Nem sokkal később a 2/2014. sz. kúriai PJE-határozat megállapításait a Parlament 2014. július 26-án hatályba lépett 2014. évi XXXVIII. sz. törvénnyel emelte törvényi szintre.

6.) A Parlament megalkotta az un. "elszámolási törvényt", a 2014. évi XL. sz. alatt 2014. szeptember végén.

A Kúria Kásler-ügyben hozott Gfv.VII.30.160/2014. számú elvi határozata a következőképpen fogalmaz: „2.) A támadott szerződési feltételeket, a perben eljárt bíróságokkal egyezően, a Kúria is tisztességtelennek találta, mivel a Kúria6/2013. Polgári Jogegységi határozata 1.) pontjában már kifejtetteknek megfelelően deviza alapú kölcsönszerződések esetén nem kerül sor átváltásra csak átszámításra, amelyért a pénz átváltásakor szokásos díjazás nem jár.”

A fenti döntés alapján a Kúria a 2/2014. sz. PJE-határozat 3. pontja az alábbiakat tartalmazza:„A folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtottszolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent. E rendelkezések azért is tisztességtelenek, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható.”

A korábbi levelemben még csak tervben volt - emlékezetem szerint -, hogy megszületik a Kúria 2/2014. PJE-határozatának törvényi szintre történő emelése. Azóta már tudjuk 2014. július 26-án lépett hatályba a 2014. évi XXXVIII. tv (a továbbiakban: devizatörvény) un. adósmentő törvény címén.. Ebben többek között törvényi szinten került kimondásra, hogy a szerződésekben alkalmazott un. "árfolyamrés" A KORÁBBI (2013. JÚLIUSI) DÖNTÉSÜKKEL ELLENTÉTESEN, már NEM KÖLTSÉG, HANEM "csak" TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTEL! Egyúttal megszüntette a Kúria a 2013-as ezzel a kérdéssel foglalkozó elvi határozatának a perekben történő általános alkalmazhatóságát. ÉS HELYETTE már "csak", mint tisztességtelen szerződési feltételt rendelte el alkalmazni. Ugyanez vonatkozik az egyoldalú kamatemelésekre is. Ezek viszont így már teljes semmisséget nem eredményeznek, csak részlegeset a kúriai PJE-határozatokban rögzíttettek figyelembevételével.

Azaz: pusztán a Hpt. 213. § (1) bekezdésére alapítottan indult perekben - főszabály szerint - nem lesznek jogosultak a bíróságok az eddig ismert teljes szerződési érvénytelenség megállapítására, hanem csak az egyes szerződési feltételek tisztességtelen volta miatt, azon feltételek semmissé nyilvánítása történik/történhet meg és a szerződés mehet tovább (azaz az ügyfél a futamidő végéig a továbbiakban is árfolyamkitettségtől szenved és(bár 2015. december 31-ig) kamatemelési moratórium van, utána azonban az egyoldalú kamatemelések miatt is elszabadulhat a pokol a futamidő végéig.

Egyúttal markánsan kirajzolódott, hogy a továbbiakban már a Hpt. 213. § (1) bekezdésére tekintettel teljes semmisséget nem ítélhetnek meg a bíróságok, csak akkor, ha az egyben és egyúttal tisztességtelen szerződési feltételek megállapításával is együttjár (devizakockázatokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség elmaradása, nem, vagy nem megfelelő módon, vagy tartalommal történő felvilágosítás, illetőleg az árfolyamkockázatnak tisztességtelenül 100 %-os mértékben az adósra történő hárítása).

A törvény a hatálybalépésével egyidejűleg valamennyi folyamatban lévő bírósági pert - az elszámolási törvény hatálybalépéséig, de legkésőbb 2014. december 31-ig - felfüggeszteni rendelt!

E jogszabályban egyúttal valamennyi pénzintézet számára az általuk alkalmazott általános szerződési feltételekre a tisztességtelenség vélelmét állították fel, azaz kimondták valamennyi általános szerződési feltétel tisztességtelenségét. Egyúttal teljesen új - a Polgári Peres eljárás mindenkire vonatkozó szabályaitól eltérő, elütő új tárgyalási eljárásrendet - metodikát állítottak fel, miközben nem helyezték hatályon kívül a régieket sem! Ezzel -"lehetőséget" biztosítottak a pénzintézetek számára, hogy ebben az újonnan kreált eljárásrendben, megtámadhatják az államot (és amennyiben sikerül) ellene bizonyíthatnak annak, hogy az Ő saját maguk által a pénzintézeten belül alkalmazott általános szerződési feltételek tisztességesek voltak, azaz megdönthetik - ha akarják - a tisztességtelenség vélelmét.

Már az is jelzés értékű, hogy a mintegy 40-50 hitelintézet (bank) és mintegy 750 pénzügyi vállalkozás közül, mindösszesen csak annyi pénzintézet perelt (40-50) amelyről a sajtóból hallottunk. Fontos tudni, hogy aki nem perelt azok - gyakorlatilag - elismerték, hogy tisztességtelenek = semmisek az általános szerződési feltételeik!

Hogy miért is hívjuk mi bankmentő törvénynek? Arra a válasz a következő: a magyar jogban eddig is megvolt jogszabályilag az a lehetőség - tehát szükségtelen volt ezt a jogszabályt ilyen irányban megalkotni, kiadni is egyáltalán -, hogy amennyiben az Állam úgy látja, hogy problémája van a pénzintézetek bármilyen gyakorlatával, akkor közérdekű kereset formájában megtámadhassa az illető pénzintézet általános szerződési feltételeit, s ezáltal ugyanígy, mint most a törvénnyel tette, semmissé nyilváníttassa azokat.

Hogy miért nem ezt tette?

Hát arra a következő a válasz: 1. Kenyeret és cirkuszt a népnek! (Közben mi azt csinálunk, amit akarunk, lásd: internetadó, USA-beutazási botrány) 2. A közérdekű perek sajátossága, hogy az annak kapcsán hozott megsemmisítő ítéletek - pontosan azért, mert széles társadalmi rétegeket érintő probléma megoldását tűzték ki célul -, az adott pénzintézettel az adott, megsemmisített általános szerződési feltételei valamennyi adósra kiterjedő hatállyal semmisülnek meg! Azaz nem kell perelgetni a polgároknak külön-külön, hanem pergazdaságos, ésszerű, gyors és fogyasztóvédelmi célú! Ezzel szemben a jogszabály alapján semmissé vált általános szerződési feltételeknek nem lesz ilyen "általánosan mindenkire kiterjedő" joghatása, csak nyilván az egyes perekben - MÁR, ANNAK AKI EGYÁLTALÁN PEREL, VAGY PERELNI MER -, lesz figyelembe véve, ha hivatkoznak rá. Ez pedig ugye jóval keskenyebb embertömeget és szerződés-megsemmisítést eredményez, mintha mindenkire vonatkozna! Hát ezért hívjuk mi bankmentő törvénynek a "beharangozásával" szemben!

Milyen változás állt be a bírósági ítélkezés során az ügyek megítélésére tekintettel?

Alapvetően: valamennyi benyújtott keresetet - gondoltam én - módosítani kell és ezzel egyúttal elhárítjuk a felfüggesztés jogalapját is. Hiszen valamennyi keresetet a Kúria korábbi döntésének megfelelően és már azelőtt is az un. "árfolyamrés"-költség hiányára, és - többek között - az egyoldalú kamatemelésekre is alapítva indítottuk. Ezeket ugyebár a kiadott jogszabály - amely jogellenesen visszamenőleges jelleggel nyilvánította tisztességtelenné és semmissé ezeket a szerződési feltételeket - törvényi szinten mondta ki e szerződési feltételek semmisségét, ergo ezügyben bírósági eljárásra és bizonyításra sincsen szükség..... Arra blazírozva, hogy nagyon sokan csak ezen két feltétel miatt pereltek, azaz ezzel a törvényi intézkedéssel gyakorlatilag "elhárította" a Parlament a semmisségi okokat, ezért azok a perek hatalmi szóval meg is szünhetnek.

A baj csak azzal van, hogy a segítségemmel és az általam indított valamennyi per minimum 5-6 semmisségi okra alapozva került elindításra, és a többit most - a kényszerű szünet idején nem vizsgálja senki -, ami viszont az adósok és a peres felek érdekével ellentétes, nem mellesleg sérti valamennyi magyar állampolgár azon Alkotmányos alapjogát, hogy jogvitáját független és pártatlan bíróság előtt, ésszerű határidőn belül bírálják el! Azaz Alap-törvényellenes a jogszabály - többek között!

Harmadrészt: a kölcsönszerződések olyan magánjogi szerződések, amelyben két fél szerepel (bank és adós) és a bírósági eljárásban a harmadik szereplő kizárólag maga a bíró lehet! Ebbe a kétszereplős jogviszonyba kívülről - ráadásul visszamenőleges jelleggel - nem szólhat bele senki kívülről negyedikként, még ha az az Állam lenne is, hiszen nem döntheti el helyettem, adós és fogyasztó helyett, hogy nekem mi a jó és mi szolgálja az én érdekemet! Mindezt úgy, hogy nem módosítja (módosíthatja) a hatályos magyar törvényeket, amelyek továbbra is a bíróságok a peres felek kereseteiben előadott kereseti kérelemhez kötöttség elve alapján járhatnak el, amely eljárásban a bíró szigorúan a bírói függetlenség elve alapján járhat el, azaz még törvényileg sem utasíthatja senki a perek felfüggesztésére, mert ez sérti a bírói függetlenség elvét -, mert azt csak valamelyik peres fél kérelmére, vagy saját elhatározásából teheti meg.

Azaz: a magyar bírói karnak egyöntetően fel kellett volna állnia - ha nem Szájer József Fideszes főmufti felesége dr. Handó Tünde lenne az Országos Bírói Hivatal elnöke, s mint ilyen, már nem is független a Parlamenttől -, és meg kellett volna tagadni a jogszabály végrehajtását! Persze ha nem reszketnének, hogy honnan és kitől kapnának fizetést! Addig ugyanis még nem jutottak el, hogy ha a polgárnak nincs pénze, mert elviszi a bank, akkor nem tud adót fizetni, ha nincs adófizetés, a költségvetésnek nincs pénze, és ha a költségvetésnek nincs pénze, hamarosan az érintett bíróknak is felkopik az álluk, mert nem lesz honnan kifizetni a fizetésüket.

Visszatérve: azt terveztem/tervezem módosítjuk a szerződéseket. Két irány kínálkozott erre még a nyáron: vagy a részleges semmisség irányába, vagy pedig a teljes semmiség irányába, amely viszont azzal jár, hogy tisztességtelen szerződési feltételek vizsgálatát is kérni kell a bíróságtól, amelyet eddig nem tanácsoltam. Ha viszont valaki mégis a szerződés teljes érvénytelenségének a vizsgálatát kéri továbbra is (és miért is ne?) akkor ezen szerződési feltételek vizsgálata már hatáskörileg nem a járásbíróságokra, hanem egy szinttel feljebb a megyei Törvényszékekre tartozik, ahol ráadásul innentől kötelező ügyvédi képviselettel folytathatja csak.

Akik érintve vannak benne tudják: időközben elindult a perek felfüggesztése is.

A Kormányzat a nyár elején az év végére szánta kiadni az un. elszámolási törvényt, amit a terveikkel ellentétben viharos gyorsasággal - derült égből villámcsapásként - még szeptember végén benyomtak, áterőszakoltak és elfogadtak. Ezt egyértelműen a Bankszövetség diktálta a törvényalkotónak, itt már semmi kétség nincs. Ezzel az érvénytelenségi perek 239/A §-ra alapított elbírálását tűzték ki "eltörölni" az elbírálási alapok közül. Ebben kitolták a végrehajtási eljárások szüneteltetését 2015. december 31-ig.Ez azt jelenti, hogy a végrehajtási eljárások legközelebb 2016. január 1-től indulhatnak újra.

2014. november 1-től felmondási moratóriumot terveznek bevezetni.

Indokoltnak tartottam óvatosnak lenni és megvárni, mi is sül, illetve fől ki ebből?

Nos ugye a napokban kelt szárnyra a hír: november 1-5 között kerül kiadásra az elszámolás technikai jellegű lebonyolításáról szóló törvény, amelyben "piaci" áron fogják a fennálló CHF-tartozásokat forintosítani - valahol 240-260 forintos árfolyam között kötelezően és a banki perek jogerős lefolyását követően indulhat meg a tényleges elszámolás és forintosítás ezen az árfolyamon, amelyet jövő év márciusára terveznek....

Jelenlegi kormányzati elképzelések szerint - beharangozták tehát, hogy jóváírják az un. "árfolyamrésből" származó,valamint az egyoldalú kamatemelésből származó "túlfizetéseket" -, és akkor történik meg a forintosítás. Vigyázat! Többek számítása szerint - dr. Damm Andrea, dr. Bihari Krisztina, stb. - az ezekből származó jóváírás mindössze az eddig befizetett összegek 3-5 %-a!!!! A nagyobbik baj az, hogy csak 2015 év végéig tart a végrehajtási stop és az egyoldalú kamatemelési moratórium is! Tessék belegondolni mi történik azután! Egy valamire való pénzintézet a szerződés maradék futamidejében úgy "behozza" a 3-5 %-ot és annyival spékeli meg az időközben a piaci árfolyamon történő forintosítással ismét ugyanannyit kifizetni kényszerülő adósok fizetési kötelezettségét, mint amennyit legalább idáig befizetett! Ez becsapás!

Kérem ezért, aki teheti, ne kössön új szerződést, ne írjon alá semmiféle új szerződést, hanem az egyetlen lehetséges útként - saját érdekében, hogy ne tudják anyagilag teljesen kisemmizni -, pereljen! Mert csak ez lehet a hivatkozási alap annak a megtagadására, hogy miért nem szerződik át! Ellenkező esetben - mivel a hátralévő és CHF-ben kifejezett tartozás majdnem ugyanannyi vagy több, mint a szerződések megkötésekor, azt most a piaci árfolyamon forintosítva, ugyanakkora összeg kifizetésével kell, hogy számoljon még egyszer, mint amit már idáig kifizetett, persze nagy kegyesen levonva belőle a 3-6 %-os árfolyamrés miatti túlfizetést! (Természetesen, aki úgy dönt, nem kíván vagy nem vállalja a pereskedést, inkább kifizeti, mert megengedheti magának és van miből, ez is lehet egy megoldás.)

Visszatérve arra - ha a kifizetés helyett továbbra is kitartanak a szerződésből való kilépés és pereskedés mellett -,a pillanatnyi lehetőségek közül lehet választani:

1. Módosítani a bent lévő kereseti kérelmeket - törölni az árfolyamrésre és egyoldalú kamatemelésre vonatkozó dolgokat és beemelni - a tisztességtelen szerződési feltételeket is elbírálási szempontként. (Figyeltem az eddigi bírósági gyakorlatot: sok helyen a bírósági a beérkezett kérelmeket "fekteti" ugyan, nem bírálja el. Azonban ezt sem teheti a végtelenségig, mert egyszer megszűnik a felfüggesztés is.)

2. Sorsára hagyni az elindított pereket és újakat indítani. a) A lakáshitelesek esetében a közjegyzői okirat megsemmisítését kérni (ezáltal a végrehajthatóság is ugrik és a felfüggesztések után kénytelen lesz a bank maga bírósághoz fordulni és bizonyítani a szerinte "fennálló" tartozás mértékét, amit az időközben semmissé vált általános szerződési feltételek miatt sem hiszem, hogy sikerrel tehetne), ezáltal Ő lesz a felperes, Ő fizeti az illetéket és az alperesnek (adósnak) joga lesz ott és akkor a tisztességtelen szerződési feltételekre hivatkozni, mely utóbbira csak 2016. után számíthatnak az adósok, mert addig végrehajtási moratórium van), mindenfajta elszámolás nélkül és azt a "levegőben" hagyni. b) Autóhitelesek esetében törzskönyvkiadási pert indítani (akinél ez már megvan, ott pedig a banki elszámolás birtokában "elszámolás helyességének a megállapítása" iránti pert indítani).

Tehát mindenképpen olyan perlési jogalapot kereshetünk csak, amely főkérdésként nem a szerződés érvénytelenségének megállapítását kéri, hanem arra csak indokként hivatkozik. Műhelytitok: ha 2016. január 1. után a bank indít elszámolási pert ott már hivatkozhatunk az időközben - esetleg - megszületett közjegyzői okiratot megsemmisítő, vagy törzskönyvet kiadó ítéletre, amely indokolásában tartalmazza a semmisséget is és hivatkozhatunk a tisztességtelen szerződési feltételekre is alperesként (árfolyamkockázat, és tájékozatási kötelezettség elmaradása), mert itt ebben az esetben nem jár automatikus Törvényszékre való áthelyezéssel és ügyvédkényszerrel sem!

Van néhány jelzálogszerződéses adós, aki viszonylag előnyösebb helyzetben van a többieknél (ELLA-AXA, OTP, FHB és néhány esetben az Erste bank lakáskölcsönszerződéseivel rendelkező adósok), akiknél, mivel nem készült külön a bankbank kölcsönszerződés és arról a közjegyzői okirat, hanem az okirat maga a kölcsönszerződés, ezértautomatikusan érvénytelenné lehet tenni a közjegyzői okirat érvénytelenítésével a szerződést is!

Figyelem! A többi banknál érintett adósok esetében csak - az okirat érvénytelenítése miatt - a bírósági eljáráson kívüli azonnali végrehajthatóság szűnik meg! (Azonban azt gondolom, már ez is eredmény és nem kell elszámolást kérni sem, mert a mostani jogszabályi körülmények között a bank nem hajthat végre 2015. december 31-ig, ha pedig 2016. január 1. után indít felperesként erre a bank elszámolási pert, vagy fizetési meghagyást, ott szerencsésebb helyzetbe kerül az adós, mert már tud hivatkozni az addigra esetlegesen megszületett érvénytelenítő ítéletre és alperesként tudja támadni a tisztességtelen szerződési feltételeket!)

Az autóhitelesek esetében pedig ahol lehet törzskönyvkiadási (ahol már kinn vannak a törzskönyvek: ott számadás helyességét célzó) pert indítanánk, nyilván ahol a feltételei fennállnak - mert például letelt a futamidő, vagy/és az adós kifizette a szerződésbe foglalt bruttó hitelösszeget - ott eleve megszünt a szerződés, és ott jogkövetkezményként az elszámolást is lehet kérni. A lízingszerződésesek esetében pedig tulajdonjogmegállapítási keresetet szükséges indítani az előző megkülönböztetéssel (azaz hogy letelt-e már és kifizette-e a tulaj, vagy még "folyamatos" élő szerződése van, mert még nem fizette meg vagy a tőkét sem).

Fontos: nyilvánvalóan ezek mögött is szükséges lesz a bíróságnak vizsgálnia az érvénytelenségi indokokat, csak itt már nem az érvénytelenség megállapítását kérjük (azért, hogy ne függesszék fel a pereket), hanem arra csak indokként hivatkozunk, amelyet ezáltal nem az ítélet rendelkező része, hanem az indokolás fog tartalmazni!

Tisztelt Érdekeltek!

A korábbi levelemben is írtam, hogy ez most csak egy pillanatnyi helyzetet mutat. Ez most sincs másként. Zajlanak ugyanis a mélyben későbbi időpontban megszülető Alkotmánybírósági és Európai Uniós bírósági eljárások is, amelyek - minden valószínűség szerint - ezt a kaotikus förmedvényt, amelyet pártunk és Kormányunk a mi, adósok megmentésére zagyvált össze rendesen, de keresztül húzza, ha a Jó Isten is ránk tekint, márpedig biztosan hogy fog, ha nem a magyar bírósági rendszerben, akkor az uniósban!

Az elszámolási törvény megjelenését követően - érdekes módon a Bankszövetség és jelesül az OTP volt az-, aki úgy döntött az Alkotmánybíróságtól kéri a június végén megjelent "devizatörvény" megsemmisítését, amellyel az adósok, azaz mi is egyet kell, hogy értsünk, még ha az indokaink nem is teljesen ugyanazok! Erre várhatóan novemberben sor fog kerülni, de az idén mindenképpen.

Ha valaki erről többet szeretne tudni idemásolom a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekvédelmi Egyesület (PITEE) alkotmányossági panasz mintáját, ebben minden benne van és bár jogásznyelven íródott, de könnyen érzékelhető a törvény jogellenessége, de érdemes nézelődni a szervezet weblapján is.

https://app.box.com/s/efzjhymmg1gbp6tyk7l3

 

Hogy mit eredményez ez a fentiekre? Hát bizony azt, hogy - ha ez a törvény megsemmisül -, akkor a most kiadott elszámolási törvény is okafogyottá válik, hiszen az a nyári bankmentő törvény végrehajtását részletezi ki. Ugyanígy a most megjelenő elszámolásra vonatkozó technikai törvény is! Akkor lesz csak káosz igazán rendesen! Mert ez azt is jelenti, hogy törvény hiányában azonnal újrakezdődnek a végrehajtások és "visszaáll" az elbírálás bírósági rendje....

Nemrégiben adott hírt a sajtó arról, az Unióban vizsgálják a közjegyzők szerepét a kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan.A cikk szerint az Unióban dolgozó magyar köztisztviselő interjújában jelezte: az azonnali végrehajthatóság eredményező közjegyzői okiratok és közjegyzői tevékenység tekintetében szintén még idén, várhatóan szintén novemberben fog döntés születni! Ha ez megszületik - várakozásom szerint - minden magyar "mesterkedés" ellenére megszünteti banki bírósági eljárás nélküli - azonnali végrehajthatóságot, amelyet már egyetlen törvény sem írhat felül, hiszen az unió döntései elsődleges jogforrásnak számítanak a hazai ítélkezésben és jogrendszerben is!

Az utolsó - egyúttal az általam leglényegesebbnek gondolt - fejleményre (már az előző levelemben is utaltam rá) a júniusban a ráckevei Járásbíróság által kért és dr. Kriston István ügyvéd által indítványozott előzetes döntéshozatali eljárás eredménye lesz a legfontosabb! Erre általában 8-10 hónap alatt szoktak sort keríteni, tehát várhatóan jövő tavasszal kerül döntéshozatali stádiumba. Ennek a tárgya a kölcsönszerződés elnevezéssel alkalmazott - valójában azonban befektetési szolgáltatásokkal ötvözött - un. "hibrid" kölcsönszerződések más jogszabály előírásainak megkerülése miatti semmissége (jelesül a befektetési szolgáltatásokról szóló törvény jóval keményebb adósminősítési előírásainak kijátszása miatt).

Megítélésem szerint ez utóbbi lesz, amely felül fog írni mindent, ami eddig itthon e témában született és ez fogja végleg eltüntetni a "devizahitelt" és nem pedig Varga Mihály pénzügyminiszter és a Kormány bejelentése és szándéka, valamint az alkotmánysértő és egyéb alapjogokat sértő jogszabályok, amelyek erőszakkal akarják rákényszeríteni az adósra, hogy "mit akarjon" és "mi az Ő érdeke". Az eddig tartó útnak most még jelenleg egy köztes fázisában és állapotában vagyunk. Talán azt sem árt hozzáfűznöm, hogy ezer öregasszony sem tudná pontosan megjósolni, hogy ezek után ki, mit, mikor, hogyan és mi módon "alakít" ebben az ügyben még.

Egyet tudok: sokuknak elmondtam. A Kormányzat hatékony segítségére kár várni.Ennek két oka van: egyrészt az egyik, hogy nagyon is jó teória és kormányzati elképzelésbe illő a bankadó létezése, hiszen addig van bankadó - így a költségvetésnek pénze a bankoktól - amíg lehet a devizahiteleseket "dézsmálni". Továbbá addig van az MNB-nek devizatartaléka, amíg van bankadó, ami nem máshonnan származik, mint a polgárok zsebéből hiányzó pénzből van. Voltak akik felszólították a Kormányt adja vissza a devizásoknak. Természetesen esze ágában sincs a Kormánynak ezt megtenni, hiszen a magyar adósokkal szemben áll az Ő kormányzati költségvetési érdeke, hiszen nyilván saját céljai megvalósítására szánja a pénzt és nem fog lelkiismereti kérdést csinálni abból, hogy esze ágában sincs visszaadni. (Miként a magán-nyugdíjpénztári pénzek elvonásával sem volt.) Azaz: levonható a következtetés: miután még mindig mintegy 700.000-1.200.000 db devizahitelszerződés van rendezetlenül (amely ha átszámítjuk családi létszámra és 4 fővel megszorozzuk, minimum 4.000.000 embert érint közvetve vagy közvetlenül), ennyi ember áll szemben a Kormányzattal...... Ha a Kormányzat nem érti meg, hogy ez a társadalomban élet-halál kérdés (márpedig nagyon úgy tűnik, hogy erre "vak és süket") az nagyon könnyen enyhe esetben a Kormányzat iránti bizalomvesztést eredményezheti, másrészt rosszabb esetben akár erőszakos irányba (polgárháború) is fordulhat, mert ezt ugye senki nem képzeli el, hogy a magyar társadalom kibírja, hogy még a következő 5-10 évben kifizettetnek vele ugyanannyit, mint eddig? A forrongó indulatokra jó példa a netadó elleni megmozdulás, amely - szerintem jól érezhetően - egyáltalán nem "csak" ez miatt az adóforma miatt eredményezte azt, hogy az emberek az utcára vonultak, hanem jelzi, ez volt az utolsó csepp a pohárban....

A további ügymenet okáért kérem szíveskedjenek keresni, másrészt én is keresem Önöket, mert - lépni kell - ez nem kétséges. Bizonyára emlékeznek még miről beszéltem az elején. Ez az út hosszú lesz és garanciája egyikünknek sincs, abban tudok segíteni - miként a saját esetemben is teszem - mindig az aktuálisan és pillanatnyi helyzethez igazodunk. Most is ez fog történni. És fel kell rá készülni - mivel senki nem tudja megmondani, hogy a fentebb felvázolt körülmények közül melyik mikor fog és éppen melyiknél hamarabb, vagy később bekövetkezni -, hogy még szükséges is lesz a további módosítás is. Amikor az első beszélgetéseket folytattuk, akkor is szó volt róla, hogy fel kell rá készülni, hogy nem tudhatjuk, hányadik fórumon fog sor kerülni a semmissé nyilvánításra, vagy éppen netán az unióban.... Bíztam hozzá, hogy I. vagy. II. fokon véget tudnak érni az eredeti keresetek alapján a perek, arra azonban senki nem készülhetett fel, hogy az időközben kialakított törvénykezési és jogalkalmazási, igazságügyi rendszeren belül ennyire szembe menjenek az európai és a saját magyar jogrendünkkel is. Most ez következett be, nekünk itt kell helytállni.

Látható tehát, hogy káosz kezd kialakulni minden fronton (miként nincs ez másként sem az oktatásban, sem az egészségügyben, miért lenne hát kivétel az igazságszolgáltatás és a törvénykezés?), amely - érzékelhetően - egyre inkább növekszik.

 

Oldal: Káosz-káosz hátán ! Új !
Frankhiteleseknek hatékony segítségnyújtás ! - © 2008 - 2024 - voda-lapja.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat